Azienda Repulogep Használati Jog Noego

KISREPÜLŐGÉPET HASZNÁLTAN, VAGY ÚJONNAN?

Komoly dilemma autóvásárlásnál is… Más országokban az úgynevezett hobby repülőgépek esetében, szintén. Idehaza a probléma fel sem vetődik, elsősorban pénzügyi okok miatt (csak a használt jöhet szóba). De szokásaink és a repüléshez való viszonyulásunk is merőben más, mint pl. az USÁ-ban, vagy éppen Európa gazdagabb felén. Ennek fő oka, hogy a rendszerváltás előtt motoros kisrepülőgépen, csak az MHSZ-ben, mint a katonai repülés előképzőszervezetében, vagy a MALÉV által szervezett motoros táborokban repülhettünk. Esetleg – ha az MHSZ-ben öregedtél meg – idővel motoros szakszót szerezhettél, vitorlázógépek vontatásához. Aztán jött a rendszerváltás és a csoda, hogy saját repülőgépünk is lehet. Magyarországon azonban nincsenek nagy távolságok, az MHSZ után megmaradt repülőtereket pedig maroknyi repülésszerető ember lelkesedése tartotta életben, illetve üzemben, jobbára csak, a Góbékat megöröklő, átnevezett vitorlázórepülő klubok számára. Csodálatos idők voltak, fantasztikus reményekkel, A-ból B-be azonban, továbbra is autóval mentünk. Aztán az egyre növekvő számú Cessna, Falke és idővel Diamondok, meghozták a gyakorlatot és kialakultak az üzemeltetési rutinok is. A kevésszámú elhivatott szakember pedig lerakta az újkori magyar kisgépes repülés alapjait… Ilyen előzmények után, a kilencvenes évektől, egyszercsak repülhetett szinte bárki. A jogosítás megszerzését követően általában béreltük a gépet, aztán megjött az étvágyunk és sajátot (értsd ketten-hárman egy saját repülőgépet) akartunk. De mi volt elérhető, árban és viszonylag gyorsan? Hát ami tőlünk nyugatabbra, használtan eladó volt. És így megy ez már harminc éve, mígnem egyre húsba vágóbban kezdtek fölmerülni bizonyos kérdések: mivel és mennyiért, no meg hova (mi célból) repkedjük kis hazánkban. „Hát UL-el semmiképp”, mondják öreg PPL-es és CPL-es barátaim, a fa/kompozit „játékszeremről” (az Alpi Aviation Pioneer 200 típusra találták ezt mondani) meg végképp nem akarnak hallani, különösen nem, új gyártásúról. De nézzük csak, vajon miért:
 

max. felszálló tömeg

üres tömeg

hasznos teher

-50l (36kg) benzin

FALKE SF25                         

580 kg

375 kg

205 kg

169 kg

TECNAM  P2002                 

580 kg

368 kg

212 kg

176 kg

DIAMOND DA20                

800 kg

528 kg

272 kg

236 kg

ALPI  P200  UL                    

450 kg

264 kg

186 kg

150 kg

ALPI  P200 (540 kg)           

540 kg

264 kg

276 kg

240 kg

CESSNA 152                        

760 kg

518 kg

242 kg

206 kg

Amint látható két „rendes” magyar embernek (a 2 X 90-100 kilós súlyukkal) felszállás előtt igencsak meg kell gondolniuk, hogy ez tele tankkal történjen-e.  Az igazán biztonságos megoldás tehát, a DA 20 – ami egy csoda (volt ilyenem) – és az Alpi P200 / 540 kg MTOW változata. Hoppá… Akkor miért is játékszer „csak” a P200? Hát az előítéletektől. És ha figyelembe vesszük (okos ember így tesz), hogy egy új kompozit gép áráért 2- 3 db vadonatúj P200-at tudunk venni, ráadásul mi, akár ¼ használati/ tulajdonjogot is értékesíteni tudunk (aminél többet ugye nem is használjuk gépünket), akkor a címben szereplő kérdésre a helyes válasz: egy új Pioneer 200 -nak az ¼ használati jogát kell megvásárolni a NOEGO-tól 😊… Sajnálatos ugyanakkor, hogy magyar lajstromban ez a típus, a 472,5 kg-os UL súlykorlát miatt, jelenleg „nem tud lenni”. Azon vagyunk, hogy ez a helyzet változzon, addig is maradunk valamelyik EU tagállam lajstromában…

Varga István

Scroll to Top
Scroll to Top